Balázs Béla

Költő, író, filmesztéta, filmfőiskolai tanár.

Bauer Herbert néven született Szegeden. Egyetemistaként Kodály Zoltán szobatársa volt, barátságuk később több közös munkát eredményezett. Költői pályája 1908-ban indult, később napi- és hetilapokban színházi és filmkritikákat publikált, majd ezeket feldolgozva írta és jelentette meg 1925-ben filmesztétikai főművét, a Látható embert.

1926-tól 1930-ig Berlinben élt és dolgozott Erwin Piscator és Georg Wilhelm Pabst munkatársaként. Itt ismerkedett meg Leni Riefenstahllal, akinek több filmjéhez írt forgatókönyvet. 1932-ben a Filmfőiskola tanáraként Moszkvában telepedett le.1945 után tért haza Budapestre, itt folytatva filmszervezői, tanári és szerkesztői tevékenységét, miközben Prágában és Rómában is vendégtanárként tartott kurzusokat. Saját műve alapján készült a Kékszakállú herceg vára című opera és a Fából faragott királyfi című balett Bartók Béla komponálásában, a Cinka Panna, melyet Kodály Zoltánnal közösen jegyzett, valamint a Valahol Európában című film Radványi Géza rendezésében.1948-ban Kossuth-díjat kapott. Egy évvel később agyvérzés következtében hunyt el.

Tiszteletére állami díjat alapítottak, a Balázs Béla-díjat a nemzeti kulturális örökség minisztere adományozza a mozgókép területén kifejtett kiemelkedő alkotótevékenységért. Sírja a Nemzeti Sírkert Munkásmozgalmi Pantheonjában található meg. Szülővárosában, Szegeden a Dóm téri emlékcsarnokban bronz mellszobor, a Dugonics téren emléktábla, a Belvárosi moziban terem állít neki emléket.

Nemzeti Emlékcsarnok
Szeged, Dóm tér 8.

A Nemzeti Emlékcsarnok, ismertebb nevén a szegedi Panteon alapítója 1930-ban gróf Klebelsberg Kunó egykori kultuszminiszter volt, aki akkor „kultúrfölény” programjával a nemzeti büszkeséget hívta életre. A város az első tizenkét szobrot Stróbl Alajos szobrászművész hagyatékából vásárolta meg, azóta pedig már több mint száz magyarnak állítottak emléket itt. A szobrok között a haza kiválóságainak, a magyar történelem, művészet és tudomány jeles képviselőinek portréi kőbe, márványba faragva, bronzba öntve láthatók. Közöttük van Liszt Ferenc, Munkácsy Mihály, Radnóti Miklós, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Balázs Béla, Szent-Györgyi Albert, Löw Immánuel és Kölcsey Ferenc szobra is.