Budapest régen

Old Budapest

1873. november 17-e új korszakot nyitott meg a főváros történetében, amikor Pest, az ország virágzó kereskedővárosa egyesült az ősi Budával. A főváros mai arculatának főbb épületei ekkor már álltak, Pest 200.476 főnyi lakossága pedig messze túlszárnyalta Magyarország összes többi városát.

Millenniumi ünnepségek

1895 Szilveszter éjjelén az ország egész területén egyszerre megkonduló harangok zúgása köszöntötte a millenniumi ünnepi évet. A parlamentben külön törvény, márványtábla, a határokon emlékművek, országszerte ünnepségek, szobrok örökítették meg a jubileum emlékét. Május 2-án Ferenc József nyitotta meg az impozáns millenáris kiállítást az újjáépített Városligetben. Új középületeket avattak: teljes hosszában megnyitották a Nagykörutat, megindult a kontinens első földalattija, felavatták a Ferenc József (ma: Szabadság) hidat, az Iparművészeti Múzeumot, a Műcsarnokot, a Vígszínházat, lerakták az új királyi vár alapkövét, építették Szépművészeti Múzeumot és az Erzsébet hidat. Az első magyarországi filmfelvételek is a millenniumi ünnepségeken készültek. Lumière-ék operatőrei a Budavári felvonulást vették fel. Az első magyar operatőr Sziklai Zsigmond, a Városligetben a Munkácsy kiállítás megnyitóján készített felvételeket, azonban ezek elvesztek.

1895-ben Báró Eötvös József által kidolgozott oktatási reform eredményeként jött létre az Eötvös József Collegium. A magasfokú tanárképzésért indított évfolyamok hallgatói közül a magyar tudomány és művészet olyan kiválóságai kerültek ki, mint Kodály Zoltán, Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Szekfű Gyula, Szabó Dezső és Balázs Béla.

Századfordulós szecesszió

Az Osztrák-Magyar Monarchia politikai és gazdasági válságából fakadó szellemi kettőség, illetve a magyar kultúráért folytatott nagy kezdeményezések jellemezték a századfordulót. Lechner Ödön nemzeti stílussá tette a szecessziót, műveiben a mázas cserepek, a pirogránit díszítőelemek, az áttört virágmotívumok indiai, perzsa, mór és magyar népi hatásokról tanúskodnak. A Lechneri-iskola folklór díszítése a Felvidéktől Erdélyig számos nagyszerű középületet hagyott maga után. Budapesten a mester tervei alapján épült meg az Iparművészeti Múzeum, a Földtani Intézet, valamint a Postatakarékpénztár (ma: Magyar Államkincstár), Quittner Zsigmond és a Vágó fivérek tervei alapján a Gresham palota, Kós Károly és Zrumeczky Dezső nevéhez pedig a Fővárosi Állat- és Növénykert ma látható épületeinek nagy része kapcsolódik.

Trianon után

Az I. világháborút lezáró Trianoni békeszerződés megszüntette a magyar társadalom soknemzetiségű jellegét és erősítette a nyelvi-kulturális homogenitást. A két világháború közti korszak meghatározó kultuszminiszterei, Klebelsberg Kunó és Hóman Bálint voltak. Klebelsberg 1922 és 31 között a teljes gazdasági csődben levő, korszerűtlen társadalmi berendezkedésű országban, a nemzet életesélyeinek megőrzése érdekében korszerű kultúrpolitikát alakított ki. Klebelsberg hitt abban, hogy a Trianoni határok időlegesek, és a nemzetek kulturális versenyt vívnak egymással, így Budapestet is a nemzeti kultúrfölény, műveltség emelheti ki Európa országai közül. Hóman Bálint közel tízéves kultuszminisztersége alatt a szegény, de tehetséges gyermekek értelmiségivé válására helyezte a hangsúlyt. Ideológiai szempontból pedig az iskolákban közvetített műveltséganyag nemzeti jellegére emelte ki.

Sztálin-barokk

A II. világháború után vad sztálinizmus vette kezdetét. Budapesten megjelent a szocialista realizmus, a Sztálin-barokk. A város képe alaposan megváltozott, lebontották a Nemzeti Színházat, a külső kerületekben pedig elindult a 20 éves nagy lakásépítési program. A fővárosban egyszerű kirakatú üzletek sora várta a vásárlókat, melyek egytől-egyig állami tulajdonban álltak. Bár sok volt a hiánycikk, az áruellátás folyamatos volt. Az 1956. október 23-i forradalom központja Budapest volt. A hatvanas évek második felére befejeződött a világháborús károk helyreállítása. Újjáépültek a hidak, utolsóként 1964-ben az Erzsébet híd.

A hatvanas évek szerzői filmjei

A magyar film a hatvanas években mesterfokon beszélte a passzív és aktív rezisztencia nyelvét, minden gondolata a hatalmi viszonyok és az ideológia körül forgott. A politikai áthallásokra, szimbólumokra épülő művészfilmeknél megfigyelhető az a bizarr szimbiózis, mely a szabadszájúságával a külföld előtt kérkedő állam és az öncenzúrát felvállaló filmművészek üzeneteit dekódoló közönség között jött létre. A korszak rendezői Jancsó Miklós, Szabó István, Makk Károly világhírnévre tettek szert, filmjeiket Európa számos országában vetítették.

 

Legvidámabb barakk

Az 1956-os forradalom megtorlása után, a magyar társadalom életmódja gyökeresen átalakult. Növekedett a külföldre utazó turisták száma, egyre több személyautó került az országba. 1970-ben átadták a metró kelet–nyugati vonalának első szakaszát; 1976-ban pedig az észak–déli vonal első szakaszán indult meg a forgalom. Magyarország lett a “legvidámabb barakk” a szocialista országok között. Ennek politikai gyökerét a forradalmat átélt kommunista vezetés bizonytalansága adta, „aki nincs ellenünk, az velünk van” vallotta Kádár János.

Rendszerváltás

A XX. század magyar történelmében, az 1989-1990-es fordulópont, az 1918-1919-es (dualizmus utáni, a Tanácsköztársaság és a Horty-korszak) és 1944-1948-as fordulatokhoz hasonlítható. Mindhárom váltásnál elmondható, hogy alapjaiban változott meg az adott uralmi rendszer: több évtizede létező intézmények, rendszabályok, írott és íratlan normák, szokások szűntek meg. Politikai reformok sorozatával, a diktatórikus egypártrendszer, többpártrendszerű parlamentáris demokráciává alakult át, és a gazdaság, társadalom területén is sarkalatos változások történtek. A piacgazdaságra való áttéréssel, az állami tulajdon elsődlegességén alapuló tulajdonviszonyokat felváltotta a magántulajdon. Ugyanakkor a piaci viszonyok térhódítása, valamint a rendszerváltást követő gazdasági válság együttesen jelentős változásokat hoztak a lakosság jövedelemszerkezetében, és a jövedelmi egyenlőtlenségek alakulásában is.

Budapest ma

A rendszerváltást követően infrastrukturális beruházások kezdődtek Budapesten. Ilyenek voltak például a Nagykörút, a Kisföldalatti felújítása, a Lágymányosi híd, a Millenáris és az Infopark átadása. Felépült a Művészetek Palotája, az új Nemzeti Színház, az Eiffel tér és a Corvin negyed. 2007-ben évtizedes huzavona után megindult a 4-es metró építése.