Kabos Endre

 Kabos Endre

hatszoros Európa-bajnok, háromszoros olimpiai bajnok magyar vívó.

A nagyváradi születésű Kabos Endre hosszas szülői rábeszélésre középiskolás korában kezdett vívni. Mestere Italo Santelli volt.1926-tól a VAC (Vívó és Atlétikai Club), majd 1930-tól a Tisza István Vívó Club vívója volt. Első nagy versenyét 1928-ban nyerte. 1934-ben az UTE (Újpesti Torna Egylet) vívójaként versenyzett.

1932-ben Los Angelesben, majd 1936-ban Berlinben a magyar csapat tagjaként olimpiai bajnoki címet nyert. Egyéni versenyben 1932-ben bronzérmes, 1936-ban olimpiai bajnok lett. Ennek tiszteletére, mivel Kabos Endre bihari születésű volt, Bihar megye vezetősége felkérte, ültessen emlékfát. A berlini olimpiáról hazahozott emléktölgyet a vívó Berettyóújfaluban ültette el, mely a mai napig közvédettséget élvez.

Kabos pályafutása során hat Európa-bajnoki címet nyert, ezek közül kettőt egyéni versenyben. A háborús évek közeledtével a szegregációs törvények miatt már nem léphetett pástra, felhagyott a versenyzéssel. 1944-ben zsidó származása miatt behívták munkaszolgálatosnak, az őt szállító teherautó éppen a Margit-hídon volt, amikor az felrobbant. 1986-ban a Zsidó Sporthírességek Csarnoka tagjává választották. Syposs Zoltán korának szakírója így emlékezett meg róla: “Szerény, csendes, kedves modorú ember volt, intellektuális jelenség. Bár mondják – talán jobban ismerték -, szerette a tréfát, akár a harsogóbb jókedvet is. Meséit, apró megfigyeléseit gyakran és vidáman adta elő – én úgy emlékszem rá, mint akinek finom, fátyolon átcsillanó humorán is átérzett néha valami el nem mondott fájdalom, csendes melankólia.”

Margit híd

A budapesti Margit híd a főváros második állandó hídjaként (a Lánchíd után két évtizeddel) 1872 és 1876 között épült Ernest Goüin francia mérnök tervei alapján. A híd a Margitsziget melletti két Duna ágat 3-3, a hídközép felé kissé növekedő nyílással íveli át. Mihailich Győző tervei alapján 1935-37-ben déli irányban szélesítették ki, még nem sejtve a szörnyű tragédiát. 1944. november 4-én a Pest felőli három pillérjét a németek felrobbantották a délutáni csúcsforgalom idején. A Pesti Hírlap 1944. november 6-ai száma a következőket írta a tragédiáról “A Margit-hidon munkálatok közben úgy látszik a gázvezeték hibája folytán szombaton robbanási szerencsétlenség történt, amelynek a folytán a forgalom a hídon megszakadt. Sajnálatosképpen a szerencsétlenségnek emberélet is esett áldozatul. A hivatalos vizsgálat folyamatban van.” A váratlan hídrobbantás utáni vizsgálat során kiderült, hogy a robbantást előkészítő 6. sz. német hadsereg utászai az ívek záradékaiban már korábban elhelyezett robbantótöltetekbe a robbanófejek beszerelésén dolgoztak. A balesetnek negyven utász esett áldozatául, közel száz magyar állampolgár vízbe fulladt. A baleset közvetlen okául a hídon átmenő hibás gázvezetékből kiáramló gáz lángra lobbanását jelölték meg, ami feltételezhetően egy égő cigaretta miatt gyulladhatott meg és robbantotta fel a gyújtófejet. A budai részek 1945. január 18-án semmisültek meg. A háború után 1948 nyarára acél ívszerkezetekkel építették újjá.1978-ban leromlott állapota miatt rekonstrukciós munkákat végeztek a hídon, majd 2009 augusztusában a Margit híd teljes renoválása mellett döntöttek. A teljes körű átadás 2011 júniusában volt.