Robert Capa

Robert Capa (Friedmann Ede)

Haditudósító, a 20.század egyik legjelentősebb fotósa

1913-1954

Zsidó családban született Budapesten. Szülei szabók voltak. Középfokú tanulmányait a Madách Gimnáziumban végezte. 18 évesen előbb Bécsbe, azután Prágába, végül Berlinbe költözött. Felvételt nyert a Német Politikai Főiskola újságíró szakára, de zsidó származása miatt félbe kellett hagynia tanulmányait.

Párizsban telepedett le, itt vette fel a Robert Capa nevet 1934-ben. Ekkor már hobbifotós volt. Magyar barátai hívták cápának, a teljes név pedig amerikai hangzású volt, igazából a névváltoztatással remélt több megbízást újságíróként és fotósként is. Hamarosan meg is kapta első megbízatását a Vu magazintól. Haditudósító lett, rövid élete során számos csatatéren fotózott.

Részt vett az 1936-os spanyol polgárháborúban, az 1938-as japán-kínai háborúban, a II. világháború hadszínterein: Londonban, Olaszországban, Párizsban. Dokumentálta a normandiai partraszállást, az 1950-es izraeli harcokat. A spanyol polgárháborúban fényképezett A milicista halála című képe azonnal meghozta számára a sikert. A képet első alkalommal a VU magazin közölte, majd a LIFE is megjelentette. A kép eredetisége számos vitát váltott ki. A hivatalos álláspont szerint a kép eredeti, vagyis Capa abban a pillanatban fotózta le egészen közelről a katonát, amikor egy golyótól elesett a harcmezőn.

Capa a hadszíntéren kívül habzsolta az életet. Gyengéd érzelmek fűzték többék között a kor ünnepelt színésznőjéhez Ingrid Bergmanhoz is. 1954-ben a Life Indokínába küldte. A francia gyarmati harcokat fotografálta, amikor május 25-én délután 3 óra előtt 5 perccel aknára lépett, és meghalt. Híres mondata: „Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel”.

Robert Capa 1948-ban Magyarországon is fényképezett, képein a háborús pusztítást és a kommunista befolyás nyomait rögzítette. Egyik képén egy divatbemutatót örökít meg a váci utcai Rotschild-szalonban, egy másikon a híres váci utcai forgatag látszik. Az utca ma Budapest leghíresebb bevásárlóövezete, mely két részből áll. Az északi része 1986-óta a belváros első sétálóutcája, a déli szakasz pedig 1996-ban épült át sétálóutcává. Az utca mindkét végén megtalálható az egykori városkapuk, a Váci és a Belgrádi kapu térkőbe illesztett alaprajzai.