Magyar Zsidó levéltár

Zsidó levéltár

A levéltár gyűjteménye és kutatóterme a Dohány utcai zsinagóga épületében működik. Mai gyűjteménye 1994–ben jött létre több korábban külön gyűjtött levéltári gyűjtemény egyesítésével. Legkorábbi gyűjtés a huszadik század első évtizedeiben folyt, amikor az elnéptelenedő falusi, kisvárosi zsidó közösségek iratanyagát gyűjtötték össze.

A város hosszú ideig nem tűrt meg zsidókat a falai között. Ezt a beköltözési tilalmat II. József császár 1783–as rendelete törte meg. Ekkor már tizennégy zsidó család lakott Pest közvetlen szomszédságában, az Orczy bárók hatalmas bérházában. Számuk gyorsan emelkedett. Legtöbben a korszak legnagyobb zsidó közösségéből, Óbudáról költöztek át, de sokan érkeztek a Habsburg birodalom más területeiről, Morvaországból és Galíciából is. A pesti zsidónegyed történetét a Wesselényi utca 7. szám alatt található Magyart Zsidó Levéltár anyaga eleveníti fel korabeli naplók, szerelmeslevelek, kérelmek és engedélyek segítségével. Állandó kiállításukban 18.századi díszített tórapolyát (a wimpel vagy más néven tórapólya, az újszülött fiúgyermekek körülmetélésekor használt pólya, melyet négy részre vágnak, és hosszú csíkká varrnak össze, majd kihímezése után a zsinagógának adományozzák), a Dohány utcai zsinagóga kincstárának régi gyűjtőperselyét vagy Kővári Dezső 1914 óta működő kóser mészárszékének mezuzáját tekinthetik meg az érdeklődők.

A levéltár iratanyagában található a világ legnagyobb on–line, kereshető visszaemlékezés–gyűjteménye, a www.degob.hu.

A Családkutató Központ szintén a Wesselényi utca 7-ben található. A genealógiai adatgyűjtésben több nyelven beszélő, szakképzett munkatársak segítenek. A hitközségek fennmaradt emlékkönyvei, zsidó anyakönyvek, összeírások, a holokauszt-áldozatok listái, temetők adatbázisai, valamint helytörténeti munkák mellett zsinagógákról, zsidó lakóházakról és egyéb nevezetességekről készített képeslapok és fényképek is elérhetők.