Zsinagógák

Minden európai, amerikai és afrikai zsinagóga Kelet (Jeruzsálem) felé néz. A Tóra-szekrényben a pergamenre írt Tóra két fára erősített tekercseit őrzik, ezekből szombat délelőttönként olvasnak fel. Budapesten közel húsz zsinagóga működik, közülük kiemelkedik a világ második, Európa legnagyobb zsinagógája a Dohány utcai.

Magyarországon kétféle zsinagógát különböztetünk meg, főként a tóraolvasó asztal, az ima nyelvezete és szeparáltsága miatt:

  • Az ortodox zsinagógákban a tóraolvasó asztal a zsinagóga közepén található. A nők és férfiak nem lehetnek egy helyiségben. A rabbi prédikációja hagyományosan jiddis nyelven hangzik el. Mindeközben pedig elutasítják a papi ruházatot, a reverendát és az orgonát is.
  • A neológ zsinagógákban a tóraolvasó asztal elöl, a frigyszekrény előtt helyezkedik el. A nők itt is elkülönülve imádkoznak, de nem külön helyiségben, hanem különálló padsorokban. Löw Lipót, a tudós szegedi rabbi példáját követve a prédikáció magyarul hangzik el, főként azért, mert ma már igen kevesen beszélik és értik a jiddis nyelvet. Az istentisztelet fényének emelése céljából már helyet kap az orgona, és a rabbi reverendát visel az istentisztelet alatt.

A budapesti zsinagóga-háromszög

Dohány utcai zsinagóga

Budapest, VII. Dohány utca 2. (Az alap túra és a nagy túra is érinti)

dohány street synagouge

Európa legnagyobb zsinagógája, és a világ második legnagyobb zsidó temploma a New York-i Temple Emanu-El után. Az épületet Ludwig Förster német építész, a bécsi akadémia tanára tervezte mór stílusban. Az építésvezető Wechselmann Ignác műépítész volt, aki Förster távollétében még egy magyar építész munkáját is igénybe vette: Feszl Frigyes, a Vigadó híres építésze tervezte a templom belső szentélyét. A zsinagóga ünnepélyes felavatására 1859. szeptember 6-án került sor. A belső tér 1200 négyzetméter, tornyainak magassága 44 méter, a belső térben közel háromezer ember, a földszinten 1497 férfi, az emeleti karzatokon pedig 1472 női ülés található. A főhajó teljes fesztávolsága 12 méter. A Zsinagóga a neológ zsidóság temploma. A magyarországi zsidóság asszimilálódása folytán a zsinagóga építészeti stílusában, a keresztény templom jellegzetességei keverednek a héber hagyományokkal. Ez az építészeti kialakítás a magyarországi zsidókra jellemző neológ irányzat elterjedésének köszönhető. A zsinagóga melletti épületben, mely korábban társasházként üzemelt, ma a Zsidó múzeum foglal helyet. Ez az épületrész azért is kiemelkedően fontos, mert itt született a cionizmus atyja, Herzl Tivadar. Ugyanakkor a Dohány utcai zsinagóga a Zsidó Nyári Fesztivál központi épülete is, mely így többféle koncertnek ad helyet. A zsinagógába látogatók nem csak klezmer zenét hallgathatnak, már többször volt példa a Liszt Ferenc Kamarazenekar közös koncertjére a Budapest Klezmer Banddel.

Kazinczy utcai zsinagóga

Budapest, VII. Kazinczy u. 29-31. ( A nagy túra során érintve)

Kazinczy synagouge

A késő szecessziós építészet kiemelkedő emléke. 1912–1913 között épült ortodox nagyzsinagóga az első világháború előtti magyar zsinagógaépítészet egyik legjellegzetesebb alkotása. A Löffler fivérek tervei alapján az épületkomplexum első része, a hátsó telekhatáron elhelyezkedő iskola és hitközségi székház már 1911-ben elkészült. A zsinagóga építése 1912 tavaszán indult meg, a hivatalos használatba vételi engedélyt 1913. szeptember 29-én adták ki. A zsinagóga a budapesti ortodox hitközösség központi épülete is, amely leginkább egy kis faluként jelenik meg a zsidónegyed szívében. A zsinagógához közeledve kóser boltokat, kóser hentest és Budapest egyetlen mikvéjét (rituális fürdőjét) is láthatja az arra járó turista.

Rumbach utcai zsinagóga

Budapest, VII. Rumbach Sebestyén u. 11-13. (Az alap túra és a nagy túra is érinti, kinti megtekintés))

rumbach street synagouge

 

A Rumbach utcai zsinagóga romantikus, a mór építészet jegyeit utánzó stílusa egyfajta válasz a Dohány utcai zsinagóga épületére. A budapesti „zsinagóga-háromszögben”, „kis zsinagógaként” is ismert (a „nagy zsinagóga” a Dohány utcai) épület ugyanakkor stílusában hasonlít a neológ irányzat ékkövére, a Dohány utcai zsinagógára. A zsinagóga 1869 és 1872 között épült közadakozásból, tervezője az osztrák Otto Wagner, a bécsi szecesszió vezető alakja. 1868/69-ben három nagy zsidó szervezet jött létre: a legnagyobb a moderneké lett, az úgynevezett kongresszusi vagy neológ zsidóság, míg a szélsőségesen konzervatívok az ortodox, a középutasok pedig az úgynevezett statusquo szervezetbe tömörültek. A neológ nagyzsinagóga már korábban, 1859-ben felépült a budapesti Dohány utcában, orgonáján Liszt Ferenc is játszott. A statusquo főtemplom, az előbbi közelében álló Rumbach utcai zsinagóga 1872-ben létesült: a bécsi szecesszió úttörőjének, Otto Wagnernak egyetlen hiteles magyarországi alkotása. Az ugyancsak budapesti ortodox nagyzsinagóga a Kazinczy utcában, az ortodox hitközségi székházzal együtt, a Löffler-testvérek műve, csak 1913-ban épült meg.